2 SCHAFAEzi FERENCK: A magyaZ koronr országainaa k területén létező kőbányák részletes ismertetése Budapest. 1904.. A Magy. Kir Földtan. i Intézet kiadványa p. …

A legnagyobb felhasználási lehetőséget – a befogadás jelentős mennyisége miatt -az útépítés kínálja. Európa fejlettebb országaiban már régóta másodlagos …

Korábban a számára alkalmas élőhelyeken mindenütt költött, aztán az utóbbi talán húsz évben szinte a szemeink előtt tűnt el egyik legszebb énekesmadarunk, a kövirigó. A hatvanas években például a főváros körüli kőbányák mindegyikében otthon volt, de fészkelt a Balaton-felvidék sziklás részein, kőbányáiban, sőt a szőlőhegyeken is, a háborút …

kőbányák és más országok kőbányaiparának megismerése volt. 1891-ben Svédországba és Norvégiába, 1892-ben Felső-Olaszországba és Isztriára, 1893-ban pedig Görögországba utazott. Útjairól tapasztalatokkal gazdagon, ládányi gyűjteményekkel tért haza, megfigyeléseiről tartalmas jelentésekben számolt be.

The largest Hungarian database containing scientific journals, encyclopedias, newpapers and series. Completeness is essential, we digitize every year, every volume, every number and we check page by page the documents. Search these millions of pages and browse the entire table of contents for free. Subcription is necessary to see the documents themselves.

SCHAFARZIK FERENC: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904. 413 [3] p. 1 térk. mell. (A Magy. Kir. Földtani Intézet …

A Mórágyról első írásos emlékként fennmaradt latin nyelvű okirat a falut „Silva regalis Mooragy", azaz Királyi erdő Mórágy néven említi. Az oklevél 1267-ben keletkezett. Ez alapján nem tudni, hogy ebben az erdőben laktak-e vagy csak egy-egy hajtóvadászaton fordultak meg a nagyurak. A falu az 1400-as években a ...

Schafarzik Ferenc (Debrecen, 1854. márc. 20. – Bp., 1927. szept. 5.): geológus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1902; r. 1916), a műszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik hazai úttörője.Egy. i tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte. 1876-tól 1882-ig az egy. ásvány-földtan tanszékén, Szabó József mellett tanársegéd. …

rületén létező kőbányák részletes ismertetése (1904) c. munkája volt, melyben a szerző a követ-kezőket írja: „197. Pölöske (Hegyháti járás): sár-gás, tömör, lithothamniumos felső …

A keleti palócok pásztorkodása. Debrecen. 1973ÚT Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethn. LXXXIV. 511-526. 1973& Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben. ... A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest. Sipos I, 1958. Geschichte ...

A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák Schafarzik Ferenc... Gyergyóremete viszonylag késői település a Székelyföldön. Ennek ellenére a …

Galyatetőtől a Nyírjesi kőbányáig a klasszikus Mátrabérc vonalán futó, alig 5-6 kilométeres, csodaszép ösvény tökéletesen megfelel ezeknek a feltételeknek, és esetleg amíg a buszra várunk, felkereshetjük még a Vércverés szirtjét is, a karnyújtásnyira emelkedő Kékestetőre néző egyedülálló panorámáért. Mi is ...

2018 új világörökségi helyszínei. Az UN Világörökség Bizottsága a 2018. június 24.–július 4. között Manámában megtartott 42. ülésszakán 13 kulturális, 3 természeti és 3 vegyes (kulturális és természeti) helyszínt nyilvánított a világörökség részévé. Az északi sarkkörön belül, Grönland nyugati ...

A népi építészet a hagyományos néprajz lembe véve a régészeti vizsgálatok, valamint egyik legjobban kutatott, leginkább feltárt te- a néprajzi kutatások eredményeit a 10-16. rületei közé tartozik, a megrendezett konfe- század között. Barabás Jenő a 17-18. századi rencia, s az ott elhangzottakból összeállított ...

Ennek köszönhető, hogy a három barlangmonostor közül Szentkút maradt fenn a legépebben. A Szentkúti-remetebarlangok (1935-ben készült fénykép) 1989-ben voltak először Szentkúti-remetebarlangok nak nevezve az üregek irodalmukban. Előfordulnak az üregek irodalmukban Béla-barlang (Bertalan 1976), Remete-barlang (Szathmári 1982 ...

Gondolat. Budapest, 1983. Schafarzik Ferenc: A Magyar Szent Korona országi területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904. Kovács István: A balatonalmádi vöröskőbányászat története előadás 2015.05.11. A lap utolsó módosítása: 2017. október 5., 17:13. Ezt a lapot 28 207 alkalommal keresték fel.

A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Bp. 1904. (Német nyelven is). A Szepes-Gömöri Érchegység geológiai viszonyai. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904. Ruszkabánya környékének geológiai viszonyai. Budapest, 1906. Szökevény hévforrások a Gellérthegy tövében.

1. Tégla . Az épület összhatását döntően meghatározza a külső homlokzatok natúr téglafal („Ziegelmauerwerk" 146) jellege.Háromféle színű téglát alkalmaztak: a homlokzat kiálló szalagszerű falrészei (pl. a pénztárcsarnok homlokzatának girlandjai, a vasa-lással szilárdított vagy anélküli téglaanyagú épületsarkok) sárga színű téglából ké-szültek ...

Badacsony tanösvény. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő Geológiai és botanikai tanösvény hossza közel 4 km. Megközelíthető a Kisfaludy-ház felől. A hegy szoknyájának felső szegélyén, a függőleges bazaltfalak, oszlopok lábánál halad körbe a hegyen a piros jelzés (Kuruc körút) vonalán.

A Badacsony hegy felső, vulkáni eredetű részében két kőbánya működött: a csúcs keleti oldalán volt az ún. „tomaji-bánya", aminek bányaürege a Balaton felől is látható, a csúcs északnyugati oldalán pedig a „tördemici …

A legnagyobb felhasználási lehetőséget – a befogadás jelentős mennyisége miatt -az útépítés kínálja. Európa fejlettebb országaiban már régóta másodlagos nyersanyagként ...

SCHAFARZIK Ferencz: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Bp. 1904. Franklin ny. LXXII, 413 l. 1 sztl. lev. 260 mm. /A Magyar Kir. Földtani Intézet kiadványai./ A térképmelléklet hiányzik! …

Schafarzik Ferenc (Debrecen, 1854. márc. 20. – Bp., 1927. szept. 5.): geológus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1902; r. 1916), a műszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik hazai úttörője.Egy. i tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte. 1876-tól 1882-ig az egy. ásvány-földtan tanszékén, Szabó József mellett tanársegéd. …

Fekvése. Piskitől 9 km-re északra, a Maros jobb partján, az Erdélyi-érchegység lábánál fekszik.. Története. Először 1362-ben Banpotaka, majd 1492-ben Banpathaka, 1733-ban Banya-Patak, 1850-ben Bánpatak néven említették.. Valószínűleg kezdettől román lakosságú falu. Lakói a travertin mészkő bányászatával, mészégetéssel és tutajozással …

2 SCHAFAEzi FERENCK: A magyaZ koronr országainaa k területén létező kőbányák részletes ismertetése Budapest. 1904.. A Magy. Kir Földtan. i Intézet kiadványa p. 49—50, . helyeken ritká igen aprn ó üregek láthatók a melyekne, falák n fehé lemezer s

A m. kir. orsz. meteor. és földmágnes. int. évkönyve. XXX–XXXIV. kötet. – Bäumler J. A.: Beitr. zur Cryptogamenflora des Pressb. Com.

9. Galgóc és környékének geológiai viszonyai. (Jelentés az 1914. évi részletes geológiai felvételről.) Dr. Ferenczi IsrrvÁN-tól. (Hét szövegközti ábrával.)

A Magyar Korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése – Detailed description of the stone quarries in the countries of the Hungar- ian Crown. Bp. . In: T. Dobosi, V.: Archeological finds in NE-Transdanubian travertine.

PDF | On Jan 1, 2014, Pintér F and others published „Vörös márvány" műtárgyak kőanyagának eredethatározása petrográfiai és stabilizotóp-geokémiai vizsgálatokkal | Find, read ...

A szakértői munka során bebizonyosodott, hogy a Concefa kételyei megalapozottak voltak. Az előzmé- nyek áttanulmányozása és a helyszíni szemlék alapján az együttműködő felekben az a meggyőződés alakult ki, hogy a kivitelezés egyes munkafázisainak biztonságos megtervezéséhez a meglévő ismeretek nem elégségesek.

TÉGLÁS 1889. 2=TÉGLÁS Gábor: Római kőbányászat a tordai hasadék keleti torkolata felett. ArchÉrt 9. 1889. p. 289-295. TORMA=TORMA István: Római kori kőbánya …

SCHAFARZIK=SCHAFARZIK Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Bp. 1904. ... TÉGLÁS 1889. 2=TÉGLÁS Gábor: Római kőbányászat a tordai hasadék keleti torkolata felett. ArchÉrt 9. 1889. p. 289-295. TORMA=TORMA István: Római kori kőbánya Budakalász határában. Iparrégészet 2.

A magyarországi kőbányák első teljes körű rendszerezését 1904-ben Schafarzik Ferenc végezte el. Jelen honlapon még sokszor fogunk hivatkozni munkájára. A nevezetes …